Etűdök Páskándira – a Gózon Gyula Kamaraszínházzal
Vasárnap és hétfőn újabb színházi előadásokkal emlékezünk Páskándi Gézára – születésének 90. évfordulója alkalmából.
A Harag György Társulat Páskándi Géza születésnapja alkalmából rendezett májusi előadássorozat részeként május 21-én 19 órától, illetve május 22-én 17 órától az Iparosotthonban lesz látható a Gózon Gyula Kamaraszínház vendégjátéka Próbaút – Etűdök Páskándira – Haza – Szerelem – Politika címmel.
Életművének megidézésére a Gózon Gyula Kamaraszínház Próbaút - Etűdök Páskándira címmel izgalmas színházi kísérletre vállalkozott. Három előadás született, melyben három rendező, 18 színész, három különböző látásmóddal idézi fel Páskándi gondolatvilágát.
A Próbaút különleges, egyedi előadás. A sugárzó tehetségű és mélyen humánus művész, Páskándi Géza emlékét olyan összművészeti élménnyel eleveníti fel, amelyben a prózai színház mellett a képző- és vizuális művészet, a zene és a tánc is helyet kapnak.
Szatmárnémetiben a Haza-Szerelem-Politika című etűd lesz látható két alkalommal.
Hat szereplő, három férfi, három nő – ők Páskándi és felesége, P. Sebők Anna alteregói, az ő játékukban elevenedik meg ennek a két nem mindennapi embernek a vibráló kapcsolata, miközben – mint egy robogó vonat – dübörög mellettük a 20. század második felének magyar és erdélyi története. Emberi nagyságokkal és gyarlóságokkal, krízisekkel és világraszóló sikerekkel, hűséges és hűtlenné váló barátokkal, forradalommal, besúgással, áttelepüléssel és újrakezdéssel… azaz szinte mindennel, amit ennek a Kárpát-medence nevű, pár tízezer négyzetkilométernyi földnek a lakói az utóbbi évtizedekben átéltek.
Az előadás három hívószava: szerelem, haza, politika. Erre a három témára fűzték fel az alkotók Páskándi felnőtt és gyerekverseinek, illetve drámáinak részleteit, a művész videóinterjúit, P. Sebők Anna személyes visszaemlékezéseit, az alkotók saját dialógusait; mégpedig Magyarországon talán még sosem látott módon a színháztörténet legfontosabb irányzatai előtt is tisztelegve. Ez a különleges forma teszi lehetővé, hogy míg az egyik jelenet hangulata mondjuk a japán színházat, a másik egy táncjátékot, a harmadik az itáliai vásári komédiát idézi és így tovább. És ugyancsak ettől az érdekes gomolygástól lehet az az érzésünk, hogy hol vígjátékot, hol sorstragédiát, hol családtörténetet látunk.
Nincs ebben semmi ördögtől való: Páskándi maga is ilyen színes egyéniség volt! Egyszerre bölcs, tépelődő, magába forduló ember és nagyéletű, kitárulkozó, vágyaktól fűtött világfi. Hol a művésztársaság középpontja, hol pedig a feleségéhez, gyermekéhez hazatérő családfő. Életműve is ilyen gazdag: szinte minden irodalmi műfajban maradandót alkotott a filozófiai esszétől a gyerekmondókáig.
A Gózon Gyula Kamaraszínház szép és fontos missziójának tekinti, hogy ápolja Páskándi Géza művészi hagyatékát, nemcsak azért, mert a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotójáról beszélünk, hanem azért is, mert Páskándi minden mondata él, süt, tanít ma is.
Jegyek kaphatók a Szatmárnémeti Északi Színház jegypénztárában, a Biletmaster.ro oldalon, illetve előadás előtt a helyszínen.
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik.
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is.