Lesz benne íz, illat, szerelem és kávéház, Szindbád és Álmoskönyv
A hedonista Krúdy Gyula hatalmas életművéből Hajdú László rendező és Selmeczi Bea dramaturg alkotott gasztroszínházi élményt. Interjú Hajdú Lászlóval (Bővebben a cikkben)A képen az előadás szereplői: Mucsi Kristóf, Nagyváradi Erzsébet, Juhász Jázmin és Tóth László.Fotó: Gózon Gyula Kamaraszínház / Frecska Sándor
Az 1900-as évek első évtizedeit rajzolja meg hangulatokkal, ízekkel és szerelemmel a Gózon Gyula Kamaraszínház 2024. december 14.-én, szombaton, 19.00 órai kezdettel a szentendrei Művészetmalomban megrendezendő bemutatója. A gyomor örömei – Krúdy zamatos világa című előadás különlegessége, hogy a játék alatt nemcsak a produkció „készül el”, de megfőznek közben egy jól ismert magyar fogást is, amit aztán a nézőtéren ülők megkóstolhatnak. Villáminterjú Hajdú László rendezővel.
Krúdy Gyula kötetei tele vannak filozófiával, étellel és szerelemmel. A gyomor örömei – Krúdy zamatos világa mindezekből csak a kulinária témáját emeli ki?
Az előadás ugyan a Krúdy-féle, élvezetes étkezés témájára fókuszál, de az egész életműbe szeretnénk belekóstolni. Mert persze benne lesz az evés meg szerelem is, de megjelenik a múlt századi városi kultúra, a vidéki létezés, az utazás mágiája, meg sok minden más is a Krúdy-univerzum kapcsán. A színjáték alatt készülő étel illata adja majd a „gasztrovalóságot”. A többi pedig jelenetek és monológok füzére lesz, miközben néha a közönségnek is kiszólunk némi improvizációval, hogy a szokásosnál intenzívebb élményt kapjanak.
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk.
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét.
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges.
Interjúk
Interjúk
Művészek írták
