Budapesti Hattyúdal Színház Marosvásárhelyen
A budapesti Hattyúdal Színház április 12-én és 13-án a Marosvásárhelyi Ariel Színházban vendégszerepel
A Széphistória Árgyilus királyfiról és Tündér Ilonáról tündéries játék, bábokkal, maszkákkal. A szövegkönyvet Tömöry Márta írta, Gyergyai Albert 16. századi széphistóriáját véve alapul
A budapesti Hattyúdal Színház április 12-én és 13-án a Marosvásárhelyi Ariel Színházban vendégszerepel
A Hattyúdal Színház budapesti, alternatív színházi társulás, 1994-ben jött létre. Legfőbb célja a több évszázados magyar teátrális hagyományok vizsgálata és korszerű megszólaltatása. Saját, önálló bábszínházi formanyelv megteremtésével kísérleteznek, így kívánva hozzájárulni a magyar báb- és színházművészet megújításához. Elsősorban szabad térben játszanak, az ünnepek alkalmait kihasználva. Az eltelt tíz évben művek sorát hozták létre, melyek sikert arattak a nagyvilágban is. Előadásaikat minden korosztálynak játsszák.
A Széphistória Árgyilus királyfiról és Tündér Ilonáról tündéries játék, bábokkal, maszkákkal. A szövegkönyvet Tömöry Márta írta, Gyergyai Albert 16. századi széphistóriáját véve alapul, illetve lakodalmi szövegek, ráolvasások, és Balogh István tündérjátékának komikus vonalát is felhasználva. Szereplők: Szász Zsolt, Tömöry Márta, Kozma András.
Énekmondó: Bálint Károly. Közreműködik a Madárdal zenekar: Bálint Károly, Vaskó Zsolt, Fehérváry Lilla.
A Széphistória Árgyilus királyfiról és Tündér Ilonáról című előadás 1995-ben a Pécsi Nemzetközi Bábfesztiválon UNIMA kisdiplomát kapott, 1997-ben elnyerte a legjobb zenei szerkesztés díját a zágrábi Nemzetközi Bábfesztiválon (PIF).
A Szent László királyrul ének szövegkönyvét Tömöry Márta írta - a Képes Krónika, egykori László ének - töredékek, búcsus énekek, ráolvasások, népi mondák és 20. századi népi gyűjtések alapján.
Az előadás szétszedhető, kerekes, csiki-csuki színpada – évszázados deszkákra rótt faragványai, festett képei a Szent László freskóciklust idézik. Mimetikus, ősszínházi elemeket (maszkok, szimbolikus táncok, a szöveg, mint a kar és a szólók akusztikus szövete) és bábokat használnak. Keleti illetve ősi hangszerek szólalnak meg, az idővágásokat énekmondó köti át. Szereplők: Tömöry Márta, Szász Zsolt, Kozma András, Fehérváry Lilla. Énekmondó: Bálint Károly. Kar: Vaskó Zsolt és Fehérváry Lilla. A zenét szerkesztette: Bálint Károly.
Mindkét előadás tervezője, rendezője: Szász Zsolt.
A Szent László királyrul ének 2000-ben, a zágrábi Nemzetközi Bábfesztiválon (PIF) zenei díjat kapott; 2001-ben sikeresen résztvett a varsói Nemzetközi Utcaszínházi Találkozón; 2002-ben rendezői díjjal tüntették ki a Szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi fesztiválon.
A Hattyúdal Színház budapesti, alternatív színházi társulás, 1994-ben jött létre. Legfőbb célja a több évszázados magyar teátrális hagyományok vizsgálata és korszerű megszólaltatása. Saját, önálló bábszínházi formanyelv megteremtésével kísérleteznek, így kívánva hozzájárulni a magyar báb- és színházművészet megújításához. Elsősorban szabad térben játszanak, az ünnepek alkalmait kihasználva. Az eltelt tíz évben művek sorát hozták létre, melyek sikert arattak a nagyvilágban is. Előadásaikat minden korosztálynak játsszák.
A Széphistória Árgyilus királyfiról és Tündér Ilonáról tündéries játék, bábokkal, maszkákkal. A szövegkönyvet Tömöry Márta írta, Gyergyai Albert 16. századi széphistóriáját véve alapul, illetve lakodalmi szövegek, ráolvasások, és Balogh István tündérjátékának komikus vonalát is felhasználva. Szereplők: Szász Zsolt, Tömöry Márta, Kozma András.
Énekmondó: Bálint Károly. Közreműködik a Madárdal zenekar: Bálint Károly, Vaskó Zsolt, Fehérváry Lilla.
A Széphistória Árgyilus királyfiról és Tündér Ilonáról című előadás 1995-ben a Pécsi Nemzetközi Bábfesztiválon UNIMA kisdiplomát kapott, 1997-ben elnyerte a legjobb zenei szerkesztés díját a zágrábi Nemzetközi Bábfesztiválon (PIF).
A Szent László királyrul ének szövegkönyvét Tömöry Márta írta - a Képes Krónika, egykori László ének - töredékek, búcsus énekek, ráolvasások, népi mondák és 20. századi népi gyűjtések alapján.
Az előadás szétszedhető, kerekes, csiki-csuki színpada – évszázados deszkákra rótt faragványai, festett képei a Szent László freskóciklust idézik. Mimetikus, ősszínházi elemeket (maszkok, szimbolikus táncok, a szöveg, mint a kar és a szólók akusztikus szövete) és bábokat használnak. Keleti illetve ősi hangszerek szólalnak meg, az idővágásokat énekmondó köti át. Szereplők: Tömöry Márta, Szász Zsolt, Kozma András, Fehérváry Lilla. Énekmondó: Bálint Károly. Kar: Vaskó Zsolt és Fehérváry Lilla. A zenét szerkesztette: Bálint Károly.
Mindkét előadás tervezője, rendezője: Szász Zsolt.
A Szent László királyrul ének 2000-ben, a zágrábi Nemzetközi Bábfesztiválon (PIF) zenei díjat kapott; 2001-ben sikeresen résztvett a varsói Nemzetközi Utcaszínházi Találkozón; 2002-ben rendezői díjjal tüntették ki a Szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi fesztiválon.
