STÚDIÓSZÍNPAD

Páskándi Géza: VENDÉGSÉG

történelmi dráma 2 részben

A rendszerváltozás óta, attól a pillanattól kezdve, hogy erre egyáltalán sor kerülhetett…. volna, a magyar kormányok párthovatartozásra való tekintet nélküli legnagyobb adóssága a magyar társadalommal (nemzettel-néppel) szemben a különböző ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, közreadása. Ügynökök és tartótisztek, zsarolók és megzsaroltak élnek köztünk gondtalanul, megbújva, névtelenül ma is.

Ezért rendkívül aktuális Páskándi Géza, 1995-ben elhunyt „kortárs” drámaírónk 1971-ben született filozofikus történelmi drámája, a Vendégség, mely Dávid Ferenc unitárius püspök 1578-ban történt elveszejtéséről, a besúgás fondorlatos természetrajzáról szól.

 Álljon itt kronológiai sorrendben három idézet a műből:

Dávid Ferenc:

1. …  „Nem furcsállod, hogy Blandrata és a fejedelem épp egy másik unitáriust tett mellém? Nem egy jezsuitát,  vagy evangélikust,  vagy kálvinistát? Azt akarta, hogy egy hiten belül áruljuk el egymást. Hogy unitárius unitáriust, testvér testvért figyeljen meg és jelentsen a katolikus Báthorynak.”

2. … „Azok kényelmetlenek az emberek számára, akiktől nem azt a választ kapják, amit ők szeretnének, amit ők már a lelkükben jó előre eldöntöttek. Azok kényelmetlenek az emberek számára, akik nem adnak nyugalmat, nem nyújtanak pihenőt a lelkiismeretnek, akik mindig kérdeznek, még akkor is, amidőn mindenki minden választ mindenre már megadott. Ezek a kényelmetlen emberek. Ezek sose ölnek, ezeket mindig megölik.”

3. … „Vendég voltál – a tudatomban. Én is vendég voltam a tiédben. És mindketten vendégek – Isten tudatában. Egyetlen vendégségünk ez.”

 A kedves néző döntse el maga, hogyan helyettesíti be a vallási felekezeteket, fejedelmet, orvos-papot, stb. nemzettársaink ma élő határon inneni és túli csoportjaival, egyedeivel.

                                                                               Rendező: Blaskó Balázs