Színházak
Kaposvári Csiky Gergely Színház
- 2021/2022
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1988/1989
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1980/1981
- 1978/1979
- 1975/1976
Lehár FerencLuxemburg grófja
- RenéHüse CsabaGyörgy Rózsa Sándor m.v.
- Angèle DidierszínésznőNyári Szilvia
- Madame FleuryKállay Bori m.v.Varga Zsuzsa
- BrissardFándly CsabaLaki Péter m.v.
- JulietteSzvetnyik Kata
- Sir BasilNyári Oszkár
- Lord LanchasterSerf Egyed
- Lord WinchesterOrlik István m.v.
- Lord WorchesterLecső Péter
- BoulangerSzvath Tamás
- SavilleHornung Gábor
- YvonneKovács Zsuzsanna
- CarolieTóth Molnár Ildikó
- A Bíróság elnökeKalmár Tamás
- AnyakönyvvezetőLugosi György
- BaptistFábián Zsolt
- HoteligazgatóKósa Béla
- Bíró I.Horváth Zita
- PortásNémet Mónika
- Bíró II.Szula László
- LondinerSzula László
- LakájSzula László
Táncosok:
Balogh-Márton Péter, Jakab Márk, Kanizslai Cintia, László Ádám, Nagy Vivien, Peti Sára, Sipos Gabriella, Szili Péter, Tóth Luca, Turi Endre
Kórus:
Fokvári Anikó, Horváth Miklós, Jerszli Judit, Kincses László, Magács Imre, Sugár Kinga, Szebenyi Ágnes, Szűcs László, Takács Gáborné, Zachariás Nóra
Zenekar:
Baksa Péter, Barabás Edit, Ekkert Miklós, Farkas János, Fodor Béla, Hornyák Balázs,Kocsis Dóra, Major András, Major Zoltán, Melis Márta, Pál Annamária, Pálma Ilona, Rozina Gábor, Simon Annamária, Streicher-Szabó Dóra, Szabó László, Tátrai Anna, Ujláb Gábor, Várfalvi-Fodor Éva, Vörös Miklós, Zs. Vass Noémi
- rendezőSomogyi Szilárd
- díszlettervezőTúri Erzsébet
- jelmeztervezőCselényi Nóra
- dramaturgLőrinczy Attila
- szövegkönyvAlfred Maria WillnerRobert Bodanzky
- átdolgozóBékeffi IstvánKellér Dezső
- verseket fordítottaGábor AndorSzenes Iván
- karmesterFaragó Béla
- zenei vezetőFaragó Béla
- koreográfusBalogh-Barta Viktória
- korrepetitorBarabás Edit
- énekmesterBalatinecz Márta
- koreográfusasszisztensTuri EndreBóna Gábor
- világítástervezőMemlaur Imre
- súgóCsorba Mária
- ügyelőSzékely György
- segédrendezőMagyar GyörgyMolnár StefániaCsordás Bernadett
Grófok és hercegek, grófnők és színésznők, házasságok és válások, szerelem szerelem hátán… romantikus és mulatságos helyzetek, ez mind kell egy sikeres operetthez – de nem elég. Mert a lényeg mégiscsak a muzsika. És a Luxemburg grófjában az is adott: Lehár Ferenc pompás zenéje garantálja, hogy a két évtizeddel ezelőtti kaposvári siker megismétlődik.
Lehár Ferenc 1870-ben született Komáromban. Nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintették mivel élete nagy részét Bécsben illetve Bad Ischlben töltötte.
Lehár az operettről
„A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán. Ha szabad szólanom az operett jövőjéről, azt mondanám, hogy egyre tartalmasabb lesz, majd s közelíteni fog a vígoperához. Ma ugyan még stílustalanságnak tekintik, ha a zeneszerző az operett ilyenfajta nemesítésére törekszik. Mégis érthető lesz a cél, ha vérbeli muzsikusok is felé a műfaj felé fordulnak.”
Lehár operettjeiről
A víg özveggyel megkezdődött az operettszínpadon az erotikus harc férfi és nő között; a férfi akarja a nőt, a nő menekül előle, hogy hosszas tartózkodás, sőt elválás után végén mégis egymás nyakába boruljanak.
Az előadás az UMPA Ügynökség engedélyével került bemutatásra
2016. 01. 15.