A víg özvegy arról szól, hogy az élet szép. Kevés olyan operett  van, amit ilyen maradéktalanul az életörömrõl írtak. Bármilyen nehéz helyzetbe is kerülnek a szereplõk, akármilyen valódi vagy álkonfliktusok keserítik õket, kivirágoznak a gyönyörû dallamok, amelyek mind arról szólnak, hogy az élet gazdag, színes, hogy érdemes élni. Arról is szól ez a darab, hogy nagyon kiszolgáltatottak vagyunk. A múltunknak, szenvedélyeinknek, na meg a pénznek.

A darab története egy kis szegény ország sorsa körül zajlik, amely nyakig el van adósodva és amelynek a tisztviselõi mindenre képesek, hogy pénzt szerezzenek a szeretett hazának. Ettõl válik hirtelen aktuálissá és idõnként nagyon keménnyé a történet. Szerencsére a mindenek felett diadalmaskodó szerelem, ha nem is oldja meg, de elfeledteti a gondokat...

„Az előadás a berlini Felix Bloch kiadó és a zürichi Zürich AG. Zeneműkiadóval kötött szerződése alapján jött létre.” (Hartai Zenei Ügynökségen keresztül)