Portré
Gyurkovics Tibor
Életrajz
2008. november 16-án, hetvenhét éves korában meghalt Gyurkovics Tibor, József Attila- és Kossuth-díjas író.
Hetvenhét éves korában, vasárnap hajnalban meghalt Gyurkovics Tibor, József Attila- és Kossuth-díjas író - közölte az író családja az MTI-vel. Az írót néhány hete kórházban kezelték, ott érte halál - mondta Gyurkovics Györgyi, az író özvegye. Hozzátette: a temetést a család szűk körben tervezi, de Gyurkovics tisztelőinek lehetőséget kívánnak adni, hogy leróhassák kegyeletüket. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Gyurkovics Tibort saját halottjának tekinti - közölte a tárca sajtóosztálya.
Gyurkovics Tibor 1931-ben született Budapesten. A Wikipédia szerint polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. 1955-ben az ELTE-n szerzett pszichológusi oklevelet. 1956-ban a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és tanári állását is elveszítette.
Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között volt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek.
1968-tól írásaiból kezdett élni, bár az írás mellett mással is foglalkozott. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Verseket 15 éves kora óta - 1946 óta - írt. A Vigília 1958-as májusi számában Rónay György mutatta be költeményeit. Mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János voltak. Első verseskönyvét 1961-ben adták ki, 49 kötete jelent meg. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is írt.
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter