Portré
Maia Morgenstern
színész
rendező
Életrajz
"Hiszek a művészetben, és abban, hogy a művészet képes megváltoztatni a dolgokat. Hiszem, hogy képes toleranciát, akár békét is teremteni a hábo-rúskodók között."
(Maia Morgenstern)
Az ismert román színésznő 1962. május elsején matematikus szülők gyermeke-ként született Bukarestben, és mindig a színi pálya vonzotta - másodszorra vet-ték fel a bukaresti főiskolára. Az első felvételi kudarca után kezdett el a Zsidó Színházban szerepeket vállalni, együttműködése a társulattal a mai napig tart: egyszerre tagja a bukaresti nemzeti és zsidó színháznak. Egyik leghíresebb szín-házi szerepe Médea volt a világhírű Andrei Serban rendezte Trilógiában, me-lyet teljes egészében ógörög nyelven adtak elő.
Magyar színpadokon, magyar filmekben
Magyar színpadon is több ízben fellépett. 2000 nyarán a zsámbéki szabadtéri színpadon a Bocsárdi László rendezte Bánk bánban Gertrudist alakította. Az Európai Színházi Unió 9. Fesztiválján a Katona József Színházban vendégszereplő Bulandra Színház Turandotjában a címszerepet játszotta. A Bárkában többször is fellépett: 2001-ben a Lola Blauban, 2003-ban pedig egy önálló esten Thiricát játszotta.
Az európai filmes szakma elismeréssel adózik tehetségének. Lucian Pintilie A tölgy című filmjében az apja gyászával küszködő Nela figurájának megformá-lásáért Európa-díjat kapott, míg a görög rendező, Theo Angelopulos Odüsz-szeusz tekintete című, a balkáni háborút feldolgozó drámájában, Harvey Keitel partnereként cannes-i nagydíjat nyert. Itt a görög származású filmrendező fele-ségének szerepében volt látható.
A színésznő több magyar filmben is szerepelt már. Közöttük van Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotása, melyben Morgenstern Edith Steint, a XX. század egyik legizgalmasabb egyéniségét formálhatta meg, aki ortodox zsidó származása ellenére apáca lett, majd vállalva a zsidósággal a sorsközösséget, egy koncentrációs táborban lelte halálát. (Mel Gibson ebből a filmből ismerte meg Maia Morgensternt, és alakítása láttán választotta ki Mária szerepére.)
Amikor Mészáros Márta 1991-ben főszereplőt keresett a filmjéhez, fantasz-tikus, problematikus egyéniséget akart, amilyen Edith Stein is volt. Szabó István ajánlotta figyelmébe Maia Morgensternt, ezért Mészáros Márta Bukarestbe uta-zott, hogy egy kis színházban nézze meg a színésznőt: „Ahogy a színpadra lé-pett, azonnal tudtam, hogy rá van szükségem, maga volt a csoda.”
Mivel a film lengyel-olasz koprodukcióban készült, elhívta Varsóba egy próbafelvételre, ahol mindenkit lenyűgözött játékával. Franciául játszott, Rómában pedig saját magát szinkronizálta olaszra. „Végtelenül igényes művész, nagyon szerény. Hihetetlenül összetett egyéniség”- mondja róla Mészáros Márta. A rendezőnő még szeretne együtt dolgozni Maia Morgensternnel, akit közös reményük szerint talán nemsokára Médeaként láthatunk viszont.
Szász Jánosnak A Witman fiúk című mozijában Morgenstern a fiai által kegyetlenül lemészárolt anyát alakította. A magyar filmrendező a nagyon tehetséges román színésznőre a Lucian Pintilie rendezte A tölgy (1991) című filmben figyelt fel. A színésznő saját bevallása szerint A passiót megelőzően Szász filmjében nyújtotta legkiemelkedőbb alakítását. Szász János így beszél Maia Morgensternről: „Hihetetlenül erős személyiség, egyszerűen besorolhatatlan és megfejthetetlen. Valahogy se nem román, se nem kelet-európai, ő Maia Morgenstern nagybetűsen. Komoly színházi színésznő, racionális és ösztönös, attól függően, hogy mikor és miből tud építkezni. Kemény és merész. Hihetetlen technikával dolgozik, nem lehet tőle olyat kérni, amit ne tudna megcsinálni.”
Szilágyi Andor A Rózsa énekei című filmjében a főszereplő szeretőjét alakítja. Morgenstern úgy fogalmazott, hogy „A Rózsa énekei az egyik legjobb Holokausztról szóló film” (Mai Nap, 2003. 03. 31.) Ugyanitt a terveiről szólva először nyilatkozott A passióról: „Legutóbb Mel Gibsonnal dolgoztam, nagyszerű partner volt. Figyeltem minden mozdulatát. Remélem, hogy a közönség szeretni fogja mind A Rózsa énekeit, mind pedig A passiót”.
Magyarországon, jiddis nyelven Sólem Aléhem Marienbád című művében fog először játszani.
Mel Gibson választása
Maia Morgenstern eddig 28 filmben játszott, de A passió az első tengerentúli filmje. Mária szerepére készülve nemcsak az Evangéliumokat olvasta, hanem számos a korról szóló történelmi munkát is. A szerep megformálásában inspirálóan hatott rá Michelangelo híres Mária-szobra, a Piéta. „Arra koncentráltunk, mit jelent anyának lenni. Anyának, aki elveszti a gyermekét” - nyilatkozta. „Soha nem hívtam Szűz Máriának. Azt gondolom, Mária önmagában nagyon emberi.”
A színésznő zsidó, apja a holokauszt túlélője, a nagyanyja és sok más rokona náci haláltáborokban halt meg. Bukarestben nőtt fel, rendszeresen járt zsinagógába, és sok antiszemita gyalázkodást hallott az iskolában. Tiltakozik a felvetés ellen, amely szerint a film zsidókat teszi felelőssé Jézus haláláért. „Ha így lenne, nem fogadtam volna el a szerepet. A nagyapámat meggyilkolták. A Holokauszt áldozata volt, ezért különösen érzékeny vagyok ebben a témában.”
Morgenstern saját emlékeire is utal a tömegeket manipuláló korrupt vezetők kapcsán: „Megtapasztaltam, hogyan lehet szegény embereket manipulálni. Romániában éltem, és emlékszem, milyen egyszerű volt manipulálni minket, amikor Ceausescu vagy a kommunizmus ellen tüntettünk és az utcára vonultunk. Néhány vezető abba az irányba nyomott minket, ahová csak akart. Nagyon óvatosnak kell lennünk, ha bármilyen vezetőnek hiszünk - legyen az egyházi, politikai vagy katonai vezető. Az emberek nagyon könnyen manipulálhatók.”
Sokan feltették a kérdést, hogy vajon Gibson azért választott-e zsidó színésznőt, hogy elejét vegye a kritikáknak? Amikor nyilvánosan megkérdezték erről, határozottan nemet mondott. Mel Gibson azt nyilatkozta a színésznőről, hogy képes volt belevinni minden élettapasztalatát a filmbe. „Fenomenális volt. Teljesen kifejező, jóságos és szerető.” Morgenstern javasolta, hogy Mária első szavai a filmben a zsidó húsvét széder estéjére utaljanak: „Miért különbözik ez az este minden más estétől?” Képes volt annyira megtanulni az arámi nyelvet, hogy improvizálni is tudott: a filmben arra kéri fiát, Jézust, hogy mosakodjon meg evés előtt. „Minden anya ezt tenné” - mondja a színésznő.
Állapotosan a kamera előtt
Maia Morgenstern A passió forgatása alatt egy titkot őrzött. James Caviezel így mesélt erről: „Amikor levettek a keresztről, az ölébe helyezték a fejemet. Kicsit magához húzott. Egy zökkenést éreztem: hasa olyan volt, mint egy ke-mény labda. Felnéztem rá. Könnyes volt a szeme, és azt mondta: gyermeket vá-rok.”. A 41 éves színésznő harmadik gyermekét, Isadorát hordta a szíve alatt. Kislánya (kinek édesapja a bukaresti agysebész Dumitru Baltatanu) a forgatás után egy hónappal született. A színésznő senkinek nem beszélt terhességéről, csak a forgatás utolsó napjaiban árulta el a Jézust alakító James Caviezelnek. (Első gyermekének apja Demeter András, a temesvári színház direktora.)
Maia 2004. április 5-i, budapesti sajtótájékoztatóján minderről kifejtette: a középkorban a művészek modelljei gyakran voltak várandós nők vagy fiatal anyukák, mert a hormonális változások érdekes hatással vannak a nőkre: külön-leges derű, fény ül ki arcukra, ezért még izgalmasabb megörökíteni tekintetüket. Arra a kérdésre, vajon lesz-e újabb gyermeke, sejtelmesen mosolygott, és nem zárta ki annak lehetőségét…
Maia Morgenstern filmjeiből:
A tölgy (r.: Lucian Pintilie, 1992)
Árulás (r.: Radu Mihaileanu, 1993)
A hetedik szoba (r.: Mészáros Márta, 1995)
Odüsszeusz tekintete (r.: Theo Angelopoulos, 1995)
A nap embere (r.: Dan Pita 1997)
A Witman fiúk (r.: Szász János, 1997)
Álombánya (rövidfilm) (r.: Kántor László, 1998)
Kínai védelem (r.: Tompa Gábor, 1999)
A Rózsa énekei (r.: Szilágyi Andor, 2002)
Bolondok éneke (r.: Bereczki Csaba, 2003)
A passió (r.: Mel Gibson, 2004)
(Maia Morgenstern)
Az ismert román színésznő 1962. május elsején matematikus szülők gyermeke-ként született Bukarestben, és mindig a színi pálya vonzotta - másodszorra vet-ték fel a bukaresti főiskolára. Az első felvételi kudarca után kezdett el a Zsidó Színházban szerepeket vállalni, együttműködése a társulattal a mai napig tart: egyszerre tagja a bukaresti nemzeti és zsidó színháznak. Egyik leghíresebb szín-házi szerepe Médea volt a világhírű Andrei Serban rendezte Trilógiában, me-lyet teljes egészében ógörög nyelven adtak elő.
Magyar színpadokon, magyar filmekben
Magyar színpadon is több ízben fellépett. 2000 nyarán a zsámbéki szabadtéri színpadon a Bocsárdi László rendezte Bánk bánban Gertrudist alakította. Az Európai Színházi Unió 9. Fesztiválján a Katona József Színházban vendégszereplő Bulandra Színház Turandotjában a címszerepet játszotta. A Bárkában többször is fellépett: 2001-ben a Lola Blauban, 2003-ban pedig egy önálló esten Thiricát játszotta.
Az európai filmes szakma elismeréssel adózik tehetségének. Lucian Pintilie A tölgy című filmjében az apja gyászával küszködő Nela figurájának megformá-lásáért Európa-díjat kapott, míg a görög rendező, Theo Angelopulos Odüsz-szeusz tekintete című, a balkáni háborút feldolgozó drámájában, Harvey Keitel partnereként cannes-i nagydíjat nyert. Itt a görög származású filmrendező fele-ségének szerepében volt látható.
A színésznő több magyar filmben is szerepelt már. Közöttük van Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotása, melyben Morgenstern Edith Steint, a XX. század egyik legizgalmasabb egyéniségét formálhatta meg, aki ortodox zsidó származása ellenére apáca lett, majd vállalva a zsidósággal a sorsközösséget, egy koncentrációs táborban lelte halálát. (Mel Gibson ebből a filmből ismerte meg Maia Morgensternt, és alakítása láttán választotta ki Mária szerepére.)
Amikor Mészáros Márta 1991-ben főszereplőt keresett a filmjéhez, fantasz-tikus, problematikus egyéniséget akart, amilyen Edith Stein is volt. Szabó István ajánlotta figyelmébe Maia Morgensternt, ezért Mészáros Márta Bukarestbe uta-zott, hogy egy kis színházban nézze meg a színésznőt: „Ahogy a színpadra lé-pett, azonnal tudtam, hogy rá van szükségem, maga volt a csoda.”
Mivel a film lengyel-olasz koprodukcióban készült, elhívta Varsóba egy próbafelvételre, ahol mindenkit lenyűgözött játékával. Franciául játszott, Rómában pedig saját magát szinkronizálta olaszra. „Végtelenül igényes művész, nagyon szerény. Hihetetlenül összetett egyéniség”- mondja róla Mészáros Márta. A rendezőnő még szeretne együtt dolgozni Maia Morgensternnel, akit közös reményük szerint talán nemsokára Médeaként láthatunk viszont.
Szász Jánosnak A Witman fiúk című mozijában Morgenstern a fiai által kegyetlenül lemészárolt anyát alakította. A magyar filmrendező a nagyon tehetséges román színésznőre a Lucian Pintilie rendezte A tölgy (1991) című filmben figyelt fel. A színésznő saját bevallása szerint A passiót megelőzően Szász filmjében nyújtotta legkiemelkedőbb alakítását. Szász János így beszél Maia Morgensternről: „Hihetetlenül erős személyiség, egyszerűen besorolhatatlan és megfejthetetlen. Valahogy se nem román, se nem kelet-európai, ő Maia Morgenstern nagybetűsen. Komoly színházi színésznő, racionális és ösztönös, attól függően, hogy mikor és miből tud építkezni. Kemény és merész. Hihetetlen technikával dolgozik, nem lehet tőle olyat kérni, amit ne tudna megcsinálni.”
Szilágyi Andor A Rózsa énekei című filmjében a főszereplő szeretőjét alakítja. Morgenstern úgy fogalmazott, hogy „A Rózsa énekei az egyik legjobb Holokausztról szóló film” (Mai Nap, 2003. 03. 31.) Ugyanitt a terveiről szólva először nyilatkozott A passióról: „Legutóbb Mel Gibsonnal dolgoztam, nagyszerű partner volt. Figyeltem minden mozdulatát. Remélem, hogy a közönség szeretni fogja mind A Rózsa énekeit, mind pedig A passiót”.
Magyarországon, jiddis nyelven Sólem Aléhem Marienbád című művében fog először játszani.
Mel Gibson választása
Maia Morgenstern eddig 28 filmben játszott, de A passió az első tengerentúli filmje. Mária szerepére készülve nemcsak az Evangéliumokat olvasta, hanem számos a korról szóló történelmi munkát is. A szerep megformálásában inspirálóan hatott rá Michelangelo híres Mária-szobra, a Piéta. „Arra koncentráltunk, mit jelent anyának lenni. Anyának, aki elveszti a gyermekét” - nyilatkozta. „Soha nem hívtam Szűz Máriának. Azt gondolom, Mária önmagában nagyon emberi.”
A színésznő zsidó, apja a holokauszt túlélője, a nagyanyja és sok más rokona náci haláltáborokban halt meg. Bukarestben nőtt fel, rendszeresen járt zsinagógába, és sok antiszemita gyalázkodást hallott az iskolában. Tiltakozik a felvetés ellen, amely szerint a film zsidókat teszi felelőssé Jézus haláláért. „Ha így lenne, nem fogadtam volna el a szerepet. A nagyapámat meggyilkolták. A Holokauszt áldozata volt, ezért különösen érzékeny vagyok ebben a témában.”
Morgenstern saját emlékeire is utal a tömegeket manipuláló korrupt vezetők kapcsán: „Megtapasztaltam, hogyan lehet szegény embereket manipulálni. Romániában éltem, és emlékszem, milyen egyszerű volt manipulálni minket, amikor Ceausescu vagy a kommunizmus ellen tüntettünk és az utcára vonultunk. Néhány vezető abba az irányba nyomott minket, ahová csak akart. Nagyon óvatosnak kell lennünk, ha bármilyen vezetőnek hiszünk - legyen az egyházi, politikai vagy katonai vezető. Az emberek nagyon könnyen manipulálhatók.”
Sokan feltették a kérdést, hogy vajon Gibson azért választott-e zsidó színésznőt, hogy elejét vegye a kritikáknak? Amikor nyilvánosan megkérdezték erről, határozottan nemet mondott. Mel Gibson azt nyilatkozta a színésznőről, hogy képes volt belevinni minden élettapasztalatát a filmbe. „Fenomenális volt. Teljesen kifejező, jóságos és szerető.” Morgenstern javasolta, hogy Mária első szavai a filmben a zsidó húsvét széder estéjére utaljanak: „Miért különbözik ez az este minden más estétől?” Képes volt annyira megtanulni az arámi nyelvet, hogy improvizálni is tudott: a filmben arra kéri fiát, Jézust, hogy mosakodjon meg evés előtt. „Minden anya ezt tenné” - mondja a színésznő.
Állapotosan a kamera előtt
Maia Morgenstern A passió forgatása alatt egy titkot őrzött. James Caviezel így mesélt erről: „Amikor levettek a keresztről, az ölébe helyezték a fejemet. Kicsit magához húzott. Egy zökkenést éreztem: hasa olyan volt, mint egy ke-mény labda. Felnéztem rá. Könnyes volt a szeme, és azt mondta: gyermeket vá-rok.”. A 41 éves színésznő harmadik gyermekét, Isadorát hordta a szíve alatt. Kislánya (kinek édesapja a bukaresti agysebész Dumitru Baltatanu) a forgatás után egy hónappal született. A színésznő senkinek nem beszélt terhességéről, csak a forgatás utolsó napjaiban árulta el a Jézust alakító James Caviezelnek. (Első gyermekének apja Demeter András, a temesvári színház direktora.)
Maia 2004. április 5-i, budapesti sajtótájékoztatóján minderről kifejtette: a középkorban a művészek modelljei gyakran voltak várandós nők vagy fiatal anyukák, mert a hormonális változások érdekes hatással vannak a nőkre: külön-leges derű, fény ül ki arcukra, ezért még izgalmasabb megörökíteni tekintetüket. Arra a kérdésre, vajon lesz-e újabb gyermeke, sejtelmesen mosolygott, és nem zárta ki annak lehetőségét…
Maia Morgenstern filmjeiből:
A tölgy (r.: Lucian Pintilie, 1992)
Árulás (r.: Radu Mihaileanu, 1993)
A hetedik szoba (r.: Mészáros Márta, 1995)
Odüsszeusz tekintete (r.: Theo Angelopoulos, 1995)
A nap embere (r.: Dan Pita 1997)
A Witman fiúk (r.: Szász János, 1997)
Álombánya (rövidfilm) (r.: Kántor László, 1998)
Kínai védelem (r.: Tompa Gábor, 1999)
A Rózsa énekei (r.: Szilágyi Andor, 2002)
Bolondok éneke (r.: Bereczki Csaba, 2003)
A passió (r.: Mel Gibson, 2004)
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Minőségpárti voltam egész életemben.”
S ha az egész pályájában gondolkodunk, a ’60-as évek is bejönnek a képbe. Az egykori színházigazgatóval, rendezővel és a ma is aktív színésszel beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Színházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György