Portré
Tímár Éva
színész
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1957-61.
Életút: 1961-63 a debreceni Csokonai Színház, 1963-66 a Nemzeti Színház, 1966-71 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1971-74 a pécsi Nemzeti Színház, 1974-79 a szolnoki Szigligeti Színház, 1979-88 a miskolci, 1989-91 a bp.-i Nemzeti Színház, 1991- a Bp.-i Kamaraszínház, 1996- a szegedi Nemzeti Színház tagja. 1983- a Színházműv. Szöv. eln.ségi tagja. 1993-96 a Magy. Színészkamara ügyvivője, 1996- a Magy. Színész-kamarai Egyes. vez.ségi tagja. 1990 az SZDSZ országgy. képv.jelöltje. Jászai Mari-díj (1972), érdemes művész (1982).
Főbb szerepei: Goneril (Shakespeare: Lear király), Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth), Goldoni: Mirandolina, Blanche (Williams: A vágy villamosa), Olga (Csehov: Három nővér), Elmira, Pernelle (Moliére: Tartuffe), Sen Te, Sui Ta (Brecht: A szecsuáni jólélek), Aase (Ibsen: Peer Gynt), Bruckner: Angliai Erzsébet, Enquist: Phaedra, Anya (Szép E.: Vőlegény), Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Brusconné (Bernhard: A színházcsináló), Anya (Delaney: Egy csepp méz), Canterburyi asszony (Eliot: Gyilkosság a katedrálisban), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király), Jósnő (Pasolini: Mámor), Zsani néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Jókedvű öregasszony (García Lorca: Yerma), Iza (Göncz: Pesszimista komédia), Miss Prism (Wilde: Bunbury), Vasziljevna (Csehov: Ványa bácsi), Grollfeuerné (Schwab: Népirtás), Angéla (Kertész Á.: Egész évben karácsony), Főnöknő (Pielmeier: Isten Ágnese), Margit (Csáth-Kiss: Animus és anima), Linda (Miller: Az ügynök halála), Kollerné (Zsolt: Oktogon),
filmen, tv-ben: Próbaút (1960), Húsz évre egymástól (1962), Butaságom története (1965), A legszebb férfikor (1971), Útközben (1979 magy.-lengyel), Doktor Faustus boldogságos pokoljárása (1982), Te rongyos élet (1983), Uramisten (1984), Anna filmje (1992).
Életút: 1961-63 a debreceni Csokonai Színház, 1963-66 a Nemzeti Színház, 1966-71 a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1971-74 a pécsi Nemzeti Színház, 1974-79 a szolnoki Szigligeti Színház, 1979-88 a miskolci, 1989-91 a bp.-i Nemzeti Színház, 1991- a Bp.-i Kamaraszínház, 1996- a szegedi Nemzeti Színház tagja. 1983- a Színházműv. Szöv. eln.ségi tagja. 1993-96 a Magy. Színészkamara ügyvivője, 1996- a Magy. Színész-kamarai Egyes. vez.ségi tagja. 1990 az SZDSZ országgy. képv.jelöltje. Jászai Mari-díj (1972), érdemes művész (1982).
Főbb szerepei: Goneril (Shakespeare: Lear király), Lady Macbeth (Shakespeare: Macbeth), Goldoni: Mirandolina, Blanche (Williams: A vágy villamosa), Olga (Csehov: Három nővér), Elmira, Pernelle (Moliére: Tartuffe), Sen Te, Sui Ta (Brecht: A szecsuáni jólélek), Aase (Ibsen: Peer Gynt), Bruckner: Angliai Erzsébet, Enquist: Phaedra, Anya (Szép E.: Vőlegény), Mirigy (Vörösmarty: Csongor és Tünde), Brusconné (Bernhard: A színházcsináló), Anya (Delaney: Egy csepp méz), Canterburyi asszony (Eliot: Gyilkosság a katedrálisban), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz király), Jósnő (Pasolini: Mámor), Zsani néni (Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Jókedvű öregasszony (García Lorca: Yerma), Iza (Göncz: Pesszimista komédia), Miss Prism (Wilde: Bunbury), Vasziljevna (Csehov: Ványa bácsi), Grollfeuerné (Schwab: Népirtás), Angéla (Kertész Á.: Egész évben karácsony), Főnöknő (Pielmeier: Isten Ágnese), Margit (Csáth-Kiss: Animus és anima), Linda (Miller: Az ügynök halála), Kollerné (Zsolt: Oktogon),
filmen, tv-ben: Próbaút (1960), Húsz évre egymástól (1962), Butaságom története (1965), A legszebb férfikor (1971), Útközben (1979 magy.-lengyel), Doktor Faustus boldogságos pokoljárása (1982), Te rongyos élet (1983), Uramisten (1984), Anna filmje (1992).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk„Még mindig kíváncsi vagyok magamra”
Balázs Áron színművész, az Újvidéki Művészeti Akadémia tanára, aki feladta a társulati létformát a tanári hivatásért, ám maradt szabadúszó színész, így azóta Vajdaság minden színházában láthattuk játszani. Legutóbb a Zentai Magyar Kamaraszínház Sirályában öltötte magára a két karakterből gyúrt doktor szerepét. Szerda Zsófia -
Művészek írtákSzínházcsinálás: Liliomfi
Szigligeti Ede örökzöldje régi-új színház, erős mai tartalmakkal. Vecsei H. Miklós változatát ifj. Vidnyánszky Attila előbb a Budaörsi Latinovits Színházban vitte színre. Azt egyik társulatalapító produkcióként hozták létre. „A jó darabokat szokták átírni, nem a rosszakat” – idézték Mészöly Dezsőt. És évekig átütő siker lett. Ezt igazították most vígszínházira. A Liliomfi előadása ismét fergeteges. Szegő György -
Interjúk„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét.
