Portré
Vörös Eszter
színész
Életrajz
Tanulmányok:
Színház és Filmművészeti Főiskola 1973.
Conservatoire Nationale Superieur d' Art Dramatique, Paris 1983.
Etudes Theatrale Paris III. Sorbonne 1987.
Életút:
Veszprém, Petőfi Színház 1967-69.
Pécs, Nemzeti Színház 1973.
Budapest, Nemzeti Színház 1974 - 82
Televízió, MAFILM, Rádió Pannónia Film Stúdió
Veszprém, Petőfi Színház 1986.
1981. házasság, letelepedés Franciaországban.
Munkahelyek:
Párizs, Odeon, Theátre de Stain, Theátre de la Poesie
Theátre da La Citée Universitaire
La Rochelle, Theátre de L' Utopie
Strassbourg, Avignon etc.
Filmek: magyar, francia, spanyol, katalán nyelven.
Főbb fordítások:
Jasmina Reza: Beszélgetések temetés után
(budapesti József Attila Színház)
Sütő András: Advent a Hargitán
(Strassbourg, Költészet Háza)
Jacques Rampal: Célimene és a kardinális
Copie: Az álmodozó egy napja
Gozzi: A zöld madár
Marivaux: A vita, A legyőzött előítélet, A szerelemtől kifinomult Arlequin.
(bemutató: 2000. december 7.8. Merlin Színház
január-március Komédium Színház)
1990 Magyar és francia kulturális kapcsolatok, találkozások szervezése (Jean Pierre Miquel, a párizsi Színművészeti Főiskola és a Theátre de La Comedie Francaise igazgatója, valamint Göncz Árpád Köztársasági Elnök, Székely Gábor, Huszti Péter, Illés György és Sík Ferenc között.)
1997 - 2000 Színészmesterség tanár (Párizs, Budapest - Nemzeti Színiakadémia)
1999 - 2000 Budapest, Merlin Színház (Fernando Pessoa, előadás és francia nyelvű irodalmi est, kapcsolatteremtés a Merlin Színház és a Theátre de l' Utopie, La Rochelle között)
2000 - 2003 Színész mesterség tanár - Zeneakadémia, Nemzeti Színiakadémia
2004. Brecht: Kurázsi mama és gyerekei - Anna Fierling (Kecskeméti Katona József Színház)
Színház és Filmművészeti Főiskola 1973.
Conservatoire Nationale Superieur d' Art Dramatique, Paris 1983.
Etudes Theatrale Paris III. Sorbonne 1987.
Életút:
Veszprém, Petőfi Színház 1967-69.
Pécs, Nemzeti Színház 1973.
Budapest, Nemzeti Színház 1974 - 82
Televízió, MAFILM, Rádió Pannónia Film Stúdió
Veszprém, Petőfi Színház 1986.
1981. házasság, letelepedés Franciaországban.
Munkahelyek:
Párizs, Odeon, Theátre de Stain, Theátre de la Poesie
Theátre da La Citée Universitaire
La Rochelle, Theátre de L' Utopie
Strassbourg, Avignon etc.
Filmek: magyar, francia, spanyol, katalán nyelven.
Főbb fordítások:
Jasmina Reza: Beszélgetések temetés után
(budapesti József Attila Színház)
Sütő András: Advent a Hargitán
(Strassbourg, Költészet Háza)
Jacques Rampal: Célimene és a kardinális
Copie: Az álmodozó egy napja
Gozzi: A zöld madár
Marivaux: A vita, A legyőzött előítélet, A szerelemtől kifinomult Arlequin.
(bemutató: 2000. december 7.8. Merlin Színház
január-március Komédium Színház)
1990 Magyar és francia kulturális kapcsolatok, találkozások szervezése (Jean Pierre Miquel, a párizsi Színművészeti Főiskola és a Theátre de La Comedie Francaise igazgatója, valamint Göncz Árpád Köztársasági Elnök, Székely Gábor, Huszti Péter, Illés György és Sík Ferenc között.)
1997 - 2000 Színészmesterség tanár (Párizs, Budapest - Nemzeti Színiakadémia)
1999 - 2000 Budapest, Merlin Színház (Fernando Pessoa, előadás és francia nyelvű irodalmi est, kapcsolatteremtés a Merlin Színház és a Theátre de l' Utopie, La Rochelle között)
2000 - 2003 Színész mesterség tanár - Zeneakadémia, Nemzeti Színiakadémia
2004. Brecht: Kurázsi mama és gyerekei - Anna Fierling (Kecskeméti Katona József Színház)
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
Apropó nélkül – beszélgetés Bánsági Ildikóval
Ady Endre Petőfiről írott sorai jutnak eszembe először róla. Mást, két-három szavas méltatást nem is mernék róla írni. Nekem ő fogalom. A BÁNSÁGI. Csupa nagybetűvel. Gyulay Eszter -
Interjúk
„A színészet egy önkifejezési forma számomra.”
Lukács Sándor legújabb alakítása az Úr Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjában, amit most Zsótér Sándor vitt színre a Vígszínházban. A színész több, mint fél évszázados pályáján vállalt szerepeket más színházakban is, de 1972-es belépése óta a Vígszínház társulati tagja. Kik és hogyan hatottak művészi fejlődésére, mi tart a legfontosabbnak színészetében? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Farkas Éva -
Interjúk
„A színház mindig azoknak volt fontosabb, akik csinálják.”
Közismert nézet, a hang a lélek esszenciája. A hangban sűrűsödik össze az ember lényege. Kicsendül belőle szinte minden érzés. A hang éppúgy árulkodik a korról, mint a temperamentumról. Egy színész számára pedig különösképp meghatározó. Bezerédi Zoltán bár keveset szinkronizál, hangja mégis összetéveszthetetlenül markáns és egyedi. Önazonos. Gyulay Eszter